Amikor Jakob Roggeveen 1722-ben, húsvét vasárnapján megérkezett a bennszülöttek nyelvén Rapa Nuinak, vagyis Nagy Evezőnek nevezett szigetre, egy végnapjait élő kultúrával szembesült, ami igencsak zavarba hozta. Számos kérdés merült fel benne, egyebek mellett az, hogy miként kerültek ezek az emberek a szigetre, amihez a legközelebbi szárazföld több mint kétezer kilométerre van. Legalább ennyire foglalkoztatta, hogy hogyan voltak képesek hatalmas kőszobrokat emelni kezdetleges eszközeikkel. De a legnagyobb kérdés minden bizonnyal az volt, hogy mi történt az egykor virágzó kultúrával. A felfedezése napjáról Húsvét-szigetnek elnevezett földdarab rejtélyei azóta is foglalkoztatják a közvéleményt és a tudósokat is.
↧